Cselekvés

…követhető terv mentén járhatunk el a saját esélyeink javítása érdekében

„Amint a küszöbön álló válságok teljes valójukban sújtanak majd le ránk, a válaszunk arányosan drámai és mozgósító lesz, akárcsak egy háború esetén. Olyan léptékben és sebességgel fogunk változni, amelyet ma még el sem tudunk képzelni. Ez pedig teljesen átalakítja majd gazdaságunkat és társadalmainkat egyaránt.”

Paul Gilding

Hogy érzel Paul Gilding fenti kijelentésével kapcsolatban?

Amikor a Nagy Felfordulás című könyve 2010-ben megjelent, már abban amellett érvelt, hogy

ideje véget vetni az „éghajlatváltozás miatti aggodalmainknak” mert helyette „a várható hatásokra kell közösen felkészülnünk” mivel a bolygó méretű válsághullám már nem kerülhető el.

Ez alatt pedig nem csupán az éghajlatváltozás hatásaira gondolt, hanem a Föld összetett rendszereinek alapvető átalakulására is.

Az azóta eltelt évtizedben az időjárási szélsőségek és a környezeti átalakulás olyan ütemű kibontakozását figyelhettük meg, amelyek mind alátámasztják Gilding érvelését, és jelzik, hogy elértük a bolygón általunk megteremtett fogyasztói társadalmon alapuló gazdasági modell határait, és az okozott károk következményeit viselnünk kell. Az ellenállóképességünk kialakítása erre készít fel…

Hogyan kezdjünk neki?

Személyes és közösségi ellenállóképességünk javításához, másfajta gondolkodásmódra lesz szükségünk a bolygónk fizikai valóságról, a gazdaság működéséről és az emberi pszichológiáról. Albert Einstein szerint:

Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.”. Ám ha ez így igaz, akkor hogyan kezdjünk el másképpen gondolkodni arról, amit Gilding „küszöbön álló válságok” –nak nevezett, és az ezekhez való alkalmazkodás összetett kérdéséről?

Amennyiben komolyan vesszük a cselekvés szükségességét, akkor néhány irány a gondolkodásunk megváltoztatásához:

  • a bolygó ökológiája és a gazdaság közötti kölcsönhatás jobb megértése,
  • mélyebb felismerése annak, hogy mit jelent a jó ellenállóképesség nehéz időkben,
  • őszinte elfogadása a lehetőségnek, hogy már nem tudunk elég gyorsan, elég sokat tenni.

Hogyan készüljek fel?

Készüljünk arra, amit az összeomlás legvalószínűbb formájának tartunk. Sokak számára, ez különböző katasztrófa helyzetekre való felkészülést jelent. Élelmiszer- és vízellátás biztosítása, vészhelyzeti tartalékok gyűjtése, elsősegélynyújtás gyakorlása, ezek bizony sok esetben hasznosak lehetnek.

Függően a lakhelyünktől, az adott térségre jellemző természeti katasztrófákra felkészülten élni, körültekintő dolog. Vannak, akik olyan ismereteket sajátítanak el (barkácsolás, varrás), amelyek a kialakult helyzettől függetlenül jól jöhetnek.

A szomszédainkkal és a minket körülvevő közösséggel olyan fontos a működő kapcsolat kialakítása és fenntartása, hogy adott esetben az életünk múlhat rajta. És ez független attól, hogy egy összeomlás bekövetkezik-e, vagy sem.

Ahogy nem csináljuk

Azonnali válaszunk egy feldolgozhatatlan méretűnek tűnő problémára, a tagadás. Úgy tűnik ezt az módszert részesítjük előnyben a kellemetlen valóság, roppant kényelmetlennek tűnő elfogadása helyett. Hiszen a mit, hogyan és miért NE egy olyan út, amit már nagyon jól ismerünk…

Arra, hogy ezt hogyan csináljuk, csupán néhány példa:

  • Szembesülünk a valósággal, és aztán egyszerűen elfordulunk, nem veszünk róla tudomást… esetleg elvicceljük.
  • Szembesülünk a valósággal, majd megnyugtató magyarázatokat gyártunk magunknak arról, hogy az emberi faj mennyire intelligens, így bizonyosan egy csodálatos technológia megalkotásával megoldja ezt a problémát is.
  • Szembesülünk a valósággal, de azonnal racionális gondolkodásra váltunk, mondván a gazdasági fejlődésre érdemesebb koncentrálni az éghajlatváltozás helyett, hiszen az időjárási szélsőségek ellen is akkor tudunk érdemben védekezni, ha megengedhetjük magunknak.
  • Szembesülünk a valósággal, ám kijelentjük, hogy túl elfoglaltak vagyunk, nincs időnk most olyan problémával foglalkozni, ami ennyire távoli és megfoghatatlan.
  • Szembesülünk a valósággal, és azt mondjuk magunknak, hogy ugyan mi egyebet tehetnénk, hiszen nem használunk műanyagot, elektromos az autónk és már ültettünk az erkélyen paradicsomot is.
  • Szembesülünk a valósággal, aztán el is felejtjük. Majd eszünkbe jut, hogy aztán megint eltűnjön onnan. Ez egyfajta kerülgetésre játszó önvédelmi amnézia, hogy ne kelljen befogadnunk a kibontakozó valóságot a maga teljességében, hiszen az egyet jelentene annak beismerésével, hogy minden meg fog változni…

Érzésekkel elárasztva

Ha átgondolod az érzelmi reakcióidat, amiket az éghajlati és természeti rendszerek összeomlása, a megszokott életed elvesztése, a bizonytalan jövő vált ki belőled, mit érzel valójában?

Izgatottságot és elszántságot, vagy levertséget és túlterheltséget? Akárhogy is, az érzelmek sokaságának feldolgozása természetes válasz a várható kilátástalanságra.

Igény szerint

Annak szellemében, hogy segítsük a szemléletváltás és az eddigiektől eltérő célzatú cselekvés kialakulását, összeállítottuk azoknak a tevékenységeknek a listáját, amit Te, a családod és a közösséged akár most elkezdhet.

Ezek 10 pontban lettek összefoglalva, amik bár logikailag egymásra épülnek, nem szükséges ezt a sorrendiséget megtartani. Minden ember és közösség megtalálja majd azokat a feladatokat, amik neki, nekik a leginkább megfelelnek az induláshoz.

Felelősségteljes feladat

A feladatlista azzal a személyes kihívással kezdődik, hogy mindenki mérje rendszeresen, milyen eredményt ér el a Felmérés tesztjének kitöltésével, és a lehető legrövidebb időn belül igyekezzen az előbbinél jobb eredményt elérni, a „nem” válaszok arányának csökkentésével, és az „igen” válaszok számának növelésével.

A feladat ezt követően az, hogy minél szélesebb körű és élő kapcsolatokat alakítsunk ki a minket körülvevő helyi közösséggel, azok tagjain keresztül. Végül pedig, ha eljutunk idáig, akkor igyekezzünk élő hálózattá szervezni a megfelelő szemléletű és ellenállóképességű közösségeket, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Ez is mind, a mi döntésünk…

A cselekvés útja

1. Javítsd a teszten elért eredményedet

Nézd át a Felmérés kérdőívének kitöltésével elért eredményeidet (ne feledd, minden kitöltés után írd le az eredményt, dátummal együtt), különös tekintettel azokat, amelyekre a válaszod „nem” volt. Válassz egyet, amelyikkel kapcsolatban a leginkább úgy érzed, hogy képes vagy „igen” -re változtatni, és kövess el mindent ennek érdekében.

Értsd meg és értékeld, hogy az ellenállóképesség milyen viszonylag apró változtatások kapcsán is képes pozitívan alakulni. És ez mind választás, szemlélet és életmód kérdése.

Kötelezd el magadat a rendszeres felülvizsgálatra és a lépésenkénti változtatásra, egészen addig, amíg az elért eredmény az ellenállóképességed általad elvárt szintjét tükrözi majd.

2. Lépj kapcsolatba a szomszédaiddal

Az egyéni erőfeszítések valójában csak közösségben nyerhetnek igazi értelmet. A közösséget pedig aktív lépésekkel lehet megteremteni. Valódi közösség pedig ott létezhet, ahol a fizikai közelség adott. Család, rokonok, barátok, szomszédok…

Természetesen érdemes azokkal a szomszédokkal kezdeni, akikkel már fennáll egy fajta ismeretség, még ha az csupán felszínes is.

Ez a számodra is könnyebb, hiszen egy nehéz témába is egyszerűbb belefogni azokkal, akikkel nem vagyunk teljesen ismeretlenek egymás számára. Ennek sikerén felbátorodva keresd meg azokat a szomszédaidat, akik még nem ismernek Téged. Szólítsd le őket, vagy dobj egy levelet a postaládájukba.

Csak szépen, fokozatosan építve fel a dolgot, jelezd, hogy egy sütögetést tervezel, mert szeretnéd megismerni a szomszédaidat, így őket is, és őszintén örülnél neki, ha megtisztelnének a látogatásukkal. Ha akkor nem jönnek el, próbáld újra. Ez egy kitűnő alkalom, hiszen mindenki szeret enni és inni… az oldottabb hangulatban pedig már ügyesen terelheted a beszélgetést.

3. Vond be a Hozzád közelállókat

A családban szerezzük meg azt az alapvető tudást, hogyan működik a világ. A család az első és legfontosabb forrása annak a szeretetnek és támogatásnak, amelyre szükségünk van az élet nehezebb pillanataiban. Mi lehetne őszintébb módja e szeretet és támogatás viszonzásának, mint az, hogy a családtagjainkat is megismertetjük az ellenállóképesség kialakításának jelentőségével? Mindegy is, honnan indul a beszélgetés, amíg azt szeretet hatja át.

Természetesen figyelembe kell venni az életkort is, hiszen más-más megközelítést érdemes alkalmazni az idősek és a fiatalok számára. Ugyan ez igaz a barátok és munkatársak esetében is.

Közülük nagyobb eséllyel lesz fogékonyabb a témára az, aki már tudja mivel foglalkozol, vagy akár maga is érdeklődik már a felkészülés iránt.

Bárhogy is fogalmazod meg a mondanivalódat, az üzenet a számukra ugyanaz: „Törődőm veled!”. Nincs értelme győzködni senkit, aki még nem áll készen. Először a saját ellenállóképességedet alakítsd, hogy később képes legyél segíteni másoknak.

4. Vedd fel a kapcsolatot a döntéshozókkal

Abban az esetben, ha az alkalmazkodás folyamatában Te, mint ember, illetve a közösségetek olyan nehézségekkel szembesül, amik megoldásához külső támogatás is szükséges, bátran vedd fel a kapcsolatot írásban és szóban is a parlamenti, vagy akár az önkormányzati képviselőddel… a kérdés léptékének megfelelően.

Azt mondják, ha egy politikus öt levelet kap ugyanazon témában különböző emberektől, akkor kénytelen foglalkozni vele.

Sose feledd, hogy a politikát a hatalom és a pénz mozgatja… ahogy azt sem, hogy Te egy választópolgár is vagy!

5. Oszd meg a Felmérés kérdőívét az ismerőseiddel és a közösséged tagjaival

Mindenki ismer sok más embert. És ha már eljutottál idáig, akkor az azt jelenti, hogy a családod, barátaid, munkatársaid és szomszédaid között is akad már olyan, akit megkerestél a témával, és legalább is elgondolkodtattad a jövője felől. Az emberek mindig szeretnek kézzelfogható dolgokba kapaszkodni, ha pedig szembesülnek egy a számukra kilátástalannak tűnő helyzettel, még inkább szükségét érzik, hogy „tegyenek valamit”.

Ehhez nagyszerű lehetőség, ha elküldöd a számukra a Felmérés kérdőívét, hogy ismerjék meg, töltsék ki, és az eredmény ismeretében határozzanak arról, szeretnének-e ellenállóbbak lenni az előttük álló változásokkal kapcsolatban. Lesznek, akik nem reagálnak, sőt, kis sem töltik a tesztet. De néhányan hálásak lesznek Neked, azért, hogy gondoltál rájuk. Ez pedig egy újabb irányt jelent, amerre az alakuló közösség megerősödhet.

6. Hozd össze az érdeklődő embereket

A virtuális lét határait egyre többen és egyre inkább megtapasztaljuk. Amikor hangot és arcot tudunk társítani egy addig lényegében ismeretlen névhez, az nem csupán tartalommal töltheti meg azt az emberi kapcsolatot, de bizalmat is ad. Egészen más dolog ugyanazzal az emberrel írni, vagy beszélni egy személyes találkozás megtörténte után. És ne feledjük, a hasonlóan gondolkodók társaságában az ember mindig többlet energiát nyer, feltöltődik.

Nem könnyű feladat ma ez embereket elrángatni a dolgaik mellől, és hát mindenki meglehetősen kényelmes is. Ha mégis sikerül, akkor viszont egy nagyszerű dolgot hajtottál végre, hiszen akiket valóban érdekel a saját és szeretteik jövője, azok azt is tudni akarják, mit tehetnek érte.

Természetesen Rád vár a feladat, hogy az eseményt megszervezd, keretet adj neki, tartalommal töltsd meg és levezesd.

A Felmérés 12 témaköre jó alapot ad, és hívhatsz olyan szakembereket is, akikkel az érdeklődők elmélyülhetnek egy-egy témában, akár kis csoportokban. Figyeld csak meg, a hatás nem marad el…

7. Adj lehetőséget a tettrekészeknek a kibontakozáshoz

A személyes találkozót követően egyértelművé válik majd, hogy kik a legelkötelezettebbek, akik időt és energiát áldozva az életükből szeretnék előre mozdítani a felkészülés és az alkalmazkodás ügyét. Egyszersmind ők lesznek azok, akik a legtöbbet foglalkoznak a témával a szabadidejükben is, így valódi észrevételekkel és javaslatokkal segítik majd a munkádat.

Ezeket a beszélgetéseket is készítsd elő, adott esetben határozd meg a témát, vezesd az eszmecserét és rögzíts minden fontos ötletet és megjegyzést. Látni fogod, hogy kinek milyen témával kapcsolatban komolyabb az érdeklődése, és ennek megfelelően társítsd az embereket a feladatokkal.

Az is nagyszerű, ha többen érdeklődnek egy dolog iránt, hiszen így egymás számára is támogatást és hajtőerőt jelentenek majd. Ne feledd, egyedül kevés az ember, itt pedig egy valódi, működő közösség kialakítása a cél.

Az pedig hasonlóan gondolkodó, elkötelezett emberekből születik.

8. Keltsd fel a helyi média érdeklődését

Miután a személyes találkozók során át el tudtál érni jó néhány embert, akik közül néhányan elkötelezettek is lettek a felkészülés és alkalmazkodás folyamatának, elérkeztél egy ponthoz, ahonnan nehéz egy további szintre lépni. Ennek a lépésnek a megtételénél lehet hasznos szövetségesed a helyi média.

Rajtuk keresztül egy jóval nagyobb számú közönséget érhet el a téma, és adott esetben az érdeklődőket a médium is bátoríthatja, hogy ismerjék meg az ellenállóképességük javításának lehetőségeit, töltsék ki a tesztet, építsenek kapcsolatokat a szomszédaikkal, vagy éppen legyenek részesei a következő személyes találkozónak.

A médiát mindig vonzza a számára új és érdeklődésre számot tartó téma, helyi viszonylatban pedig kiemelten fontos, ami az emberek életét jelentősen érinti. Hasznos, ha a legtöbb elkötelezett segítő alkalmas rá, hogy a témában a médiának nyilatkozzon. A befektetett idő és munka egyszer eljut arra a pontra, ahol megszületik a kritikus tömeg.

És ami sokakat érdekel, arra még többen lesznek kíváncsiak… ezt ne feledd el!

9. Teremtsétek meg a közös élményt

Az embereket talán semmi más nem teszi annyira közösséggé, mint a közös élmények megélése. Együtt csinálni valamit. Ez természetesen nagyon sokféle tevékenység lehet, és érdemes megtalálni az egyensúlyt a könnyed és a tartalmas kikapcsolódás, illetve időtöltés között. Az előbbire lehet példa egy kirándulás, ami ugyanakkor segíthet a tájékozódás, a térképhasználat, a vadnövények felismerésének elsajátításában is.

Ám nem téveszthetjük szem elől, hogy a közösségteremtés célja itt az egyének, és általuk a közösség ellenállóképességének megteremtése és javítása. Éppen ezért olyan közös tevékenységek, mint kertészkedés, ruhajavítás, főzés, barkácsolás, állattartás, önvédelem elsajátítása, egyszerre nyújtanak tudást és élményt az embereknek, és alakítják ki köztük a közös emlékeken alapuló kapcsolódás értékét. Itt kezdődik egy közösség alapjainak lefektetése.

10. Oszd meg a tudást, és építs kapcsolatokat

Sok minden esett már meg az emberiséggel annak rövid, ám sűrű írott történelme folyamán. Talán azt is mondhatnánk, nehéz nekünk már újat mutatni. Mégis, egyre inkább úgy tűnik, hogy ami hamarosan ránk következik, olyan kihívással az emberek egyetlen generációja sem szembesült még…

sem léptékében, sem súlyosságában. Jem Bendell-t idézve: „Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” Ebben a helyzetben fokozottan igaz, hogy az ismeretek megosztása nem csupán feladat, de talán kötelesség is.

Esélyt adni arra, hogy a lehető legtöbb ember várhassa önmagához mérten felkészülve az eseményeket. Ezért lényeges, hogy a Te környezeted, helyi közösséged alakulása folyamán keressétek a kapcsolatot más, hasonló szemléletű csoportokkal, országosan és nemzetközi szinten egyaránt, hiszen a tudás és a tapasztalat, amit mások szereztek meg, Nektek időt és energiát takaríthat meg, és ez viszont is igaz.

Ahogy az idő halad, és a folyamatok kibontakoznak majd a szemünk előtt, egyre többen fognak tanácstalanul, kérdéseikkel fordulni felénk, és hogy akkor hányan leszünk, akik támaszt jelenthetnek a másiknak, bizony sorsdöntővé válhat.

„A reményteljes és a reménytelen, ugyan annak a hamis érmének a két oldala. Nem reményre van szükségünk a tovább lepéshez, hanem őszinte bánatból merített szabad elszántságra.”

Stephen Jenkinson