Mélyalkal­mazkodás

„Összekötni az embereket az élet minden területén, a kölcsönös támogatás és együttműködés elősegítése érdekében, a társadalmi zavarok és összeomlás előrejelzésének, megfigyelésének és átélésének folyamatában.

Jem Bendell

Szembenézés őszintén

A mélyalkalmazkodás mozgalom eredete, egy Jem Bendell professzor által 2018-ban írt cikkhez kapcsolható. A magyar nyelven is elérhető tanulmány azokat a személyes és közösségi vonásokat tárja fel, amelyek segítenek az esetleges társadalmi zavarokra és összeomlásra való felkészülésben, és a folyamattal való együttélésben.

Ugyanakkor nem feltételezi, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai rendszereink kellően rugalmasak lennének ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az előttünk álló gyors változásokhoz, és így változatlan formában fennmaradjanak.

Drasztikus változás

Amikor társadalmak felbomlásáról, illetve összeomlásáról beszélünk, akkor meglévő életkörülményeink jelentős és drasztikus megváltozását értjük alatta. Azok az emberek, akik úgy látják, hogy ez a folyamat annyira valószínű, hogy lényegében elkerülhetetlen, illetve már kibontakozóban is van, a „mélyalkalmazkodás” kifejezést használják a válaszok megtalálásának menetére.

Összeomlás és alkalmazkodás

Természetesen nem tudjuk, hogy pontosan mi fog történi, mikor és hogyan, de az mára nyilvánvalóvá vált, hogy az élővilág és az éghajlat egy olyan mértékű átalakulása előtt állunk, ami nem teszi majd lehetővé, hogy életmódunkat az eddig megszokott módon folytassuk, sőt, akár rendszerszintű összeomláshoz is vezethet.

A mélyalkalmazkodás egy lehetséges módja annak, hogy megértsük a minket körülvevő világ rendkívül összetett helyzetét, és egy segítség ahhoz, hogy az emberek újra értékeljék és megtalálják, hogy mi az, ami valóban fontos az életükben, miközben az őket körülvevő társadalom szétesik saját katasztrófáinak súlya alatt.

A mélyalkalmazkodásnak két iránya van…

Belső alkalmazkodás:

egy olyan élet értelmi és érzelmi következményeinek feltárása, amelyet a társadalom szövetének maradandó károsodása, illetve rendszerének teljes összeomlása jellemez.

Külső alkalmazkodás:

olyan gyakorlati intézkedések kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az élhető élet megteremtését a társadalom összeomlását megelőzően, és azt követően is.

Belső erő

Sokaknak van időre szükségük, hogy feldolgozzák a ránk váró következményekkel kapcsolatos érzéseiket, mielőtt elég erőt éreznek ahhoz magukban, hogy külvilág felé fordulva szerepet és feladatot keressenek, illetve találjanak maguknak a felkészüléssel és az alkalmazkodással kapcsolatban.

Mások bánatuk súlya alatt befelé fordulnak, és megtanulnak őszinték lenni önmagukhoz, és bízni saját érzéseikben… ez pedig bátorítóan hathat másokra is, hogy hasonlóan cselekedjenek.

A nyugalom üzenete

Itt az ideje elgondolkodnunk annak a lehetőségén, hogy elkéstünk egy, a teljes bolygót érintő környezeti katasztrófa elhárításával, és az minden következményével együtt eljön, még a ma élő emberek életében. Ahogy az emberek, a világunk és az élet mindenféle területéről egyre inkább kezdenek ráébredni erre, a nyugtalanság és a félelem keríti hatalmába őket.

Amint az éghajlati káosz hatásai kibontakoznak, a pánik szélsőséges válaszokat eredményezhet a különböző emberek részéről. A mélyalkalmazkodás kezdeményezésének küldetése, hogy segítsen szeretetteljes válaszokat találni szorult helyzetünkre, ez által csökkentve a ránk váró fájdalmat, és valamennyit talán meg is mentve a társadalmainkból és természeti környezetünkből…

Közös fejlődés

Ez a fórum egy tér, amelynek feladata, hogy a felkészülés folyamatában támogassa az emberek virtuális és személyes egymásra találását az élet minden területéről, a kölcsönös támogatás, az együttműködés és a közös fejlődés előmozdítására.

Lehetőséget biztosítson rá, hogy a körülményekhez képest válaszokat találjunk a miért (élhetőbb élet fenntartása) és a hogyan (céltudatosan, örömmel, bátran és együttérzéssel) kérdéseire, függetlenül attól, hogy mit tartogat a számunkra a jövő.

„Az alkalmazkodásra való felkészülésnek haladéktalanul meg kell kezdődnie szervezeti és egyéni szinten egyaránt. És ez akkor is így van, ha ennek elengedhetetlen szükségességét ma még rendkívül kevesen ismerik fel.”

Jem Bendell